Van egy fontos és viszonylag egyszerű dolog, amit tehetsz azért, …

• Hogy jobban kézben tudd tartani a dolgaidat.
• Hogy garantáld a szakmai fejlődésed.
• Hogy biztosítsd, hogy folyamatosan tudj alkotni.

Ez pedig nem lenne más, mint az, hogy jegyzetelj. Ez borzalmasan fontos. Mindenkinek azt tanácsolnám: jegyzetelj sokat, jegyzetelj le mindent, ami később jól jöhet! (És ha nem vagy biztos benne, hogy érdemes-e leírni valamit, jegyzeteld le akkor is: jobb egy felesleges jegyzet egy fontos, de le nem írt dolognál!)

Én több, mint nyolc éve készítek jegyzeteket napi szinten mindenféle számomra érdekes és hasznos dologról – a programozástól a videojátékokon keresztül a zenekészítésen át a ruhaméreteimig mindenféléről. (Amikor ezt leírtam, 3160 jegyzetfájl volt a rendszeremben amúgy.) Ezek a jegyzetek az egyik leghasznosabb segítségemet jelentik, amire bármikor hagyatkozhatok; ezek a legfontosabb dokumentumaim. Nagyon sokat segítenek abban, hogy professzionális, minőségi munkát tudjak végezni.

Valószínűleg te is próbálkoztál már korábban azzal, hogy valamilyen formában jegyzeteket készíts. De ha jól gondolom, neked se nagyon tanították azt, hogyan is kellene a hétköznapi életben praktikus jegyzeteket készíteni és fenntartani. Így végeredményben a jegyzetelés sok emberben – például az iskolai élmények miatt – inkább, mint szükséges rossz maradt meg, és nem az ugrik be róla, hogy ez mennyire kellemes és hasznos is lehetne.

Ahhoz, hogy a jegyzetelési gyakorlatod ténylegesen fenntartható és hatékony legyen, a jegyzetelés módszerének, maguknak a jegyzeteknek és a hozzájuk használt szoftver(ek)nek – amiket együttesen jegyzetelési rendszernek hívok – kell tejlesíteniük pár követelményt, amik elsőre nem biztos, hogy nyilvánvalóak. Ezekről szeretnék írni most egy kicsit, hogy könnyebb legyen végiggondolnod, merre érdemes tovább indulni a témában.

Mi kell ahhoz, hogy a jegyzeteink mindenféle szituációban hasznosak legyenek?

Mindenféle információt el kell tudnunk tárolni bennük.

Ez az én esetemben azt jelenti, hogy a rendszernek kell tudnia jól formázható szöveget tárolnia, amiben el kell, hogy tudjak helyezni pl. linkeket, képeket. Ideális esetben be kéne tudnom ágyazni mindenféle multimédiás tartalmat is, pl. YouTube videókat, hangot.

Gyorsan elő kell tudnunk hívni információkat bármikor, amikor szükségünk van rá.

Nem is egyszerűen csak az a feltétel, hogy legyen egy kereső – a legtöbb szoftver ezt ma már viszonylag könnyen meg tudja ugrani. A keresőnek nagyon gyorsan használhatónak és nagyon jónak kell lennie. (Ezért volt annak idején annyira érdekes nekem a Notational Velocity és az nvALT - ők a keresési felület köré építették az egész szoftvert.) Akkor szoktam elégedett lenni, hogyha egy billentyűkombinációval előhívhatok egy keresési felületet, ahol már pár karakter leütése után ún. “fuzzy” kereséssel azonnal felbukkannak a legrelevánsabb találatok.

Az, hogy a jegyzeteknek gyorsan előhívhatónak kell lenniük, a jegyzetek rendszerezését is befolyásolja valamennyire, de én azt láttam a gyakorlatban, hogy egy jó kereső ezt a problémát az esetek döntő részében meg tudja oldani. Egy jó keresőfelület nélkül viszont az egész jegyzetrendszer használhatatlan lesz. Emiatt elsődlegesen ezzel foglalkozom, és nem azzal, hogy hogyan kellene rendszerezni a jegyzeteket. (Csak példaképp: éveken át a jegyzettáram úgy nézett ki, hogy volt többszáz Markdown fájlom egy mappában. Nagyon sokáig ez tökéletesen elegendő volt a kereső meglétében.)

A megtalált információ legyen azonnal releváns. Ne kelljen sokat olvasni, ha gyorsan válaszra van szükség.

Ez nem annyira a jegyzetelő szoftverről, mint magáról a jegyzetelés módszertanáról szól. Azt találtam, hogy az a leghatékonyabb, hogyha a helyzethez illő, de lehetőség szerint amennyire csak lehet, kicsi jegyzetekkel dolgozom. Van egy népszerű jegyzetelési módszertan Zettelkasten néven, ami ezt az elvet igyekszik követni, és elég sokat merítettem belőle.

Az igazi “next level”: legyen lehetséges “gondolkodási teret” kialakítani a jegyzetekből.

A gondolkodási tér alatt olyasmire kell gondolni, ami nem csak arról szól, hogy vissza tudd hívni a korábbi emlékeidet, hanem arról is, hogy új következtetéseket tudj kialakítani – például ahhoz, hogy meg tudj írni egy cikket. Ez egy egészen más szint, mint amikor csak azért jegyzetelsz, hogy egy adott pillanatban majd egyszerűbb legyen a dolgod: ettől a szinttől kezdve indul be a buli igazán, és válik extrém hasznossá a rendszered. Nem akarok túl mélyre menni ebben a témában, mert rengeteget lehetne írni róla: mostanra jelent meg erről könyv is, Tiago Forte - Building a Second Brain-je, amit ajánlanék, hogyha elkezdett foglalkoztatni a gondolat.

Mindenesetre, ahhoz, hogy egy jegyzetelési rendszer jól működjön, mint gondolkodási tér, a következő dolgokat valószínűleg tudnia kell:

• Egyszerre több jegyzetet is meg kell tudnod nyitni.
• A jegyzetek között könnyen kell tudni hivatkozni, hogy gyorsan tudj lépkedni a gondolatok között.
• Hasznos, ha vannak eszközök a jegyzetek átalakításához (pl. szétbontás, összeolvasztás), rendszerezéséhez.

A fentieken kívül van még egy kritikus fontosságú tényező, amiről még nem beszéltem, és ezen áll vagy bukik, hogy sikeres lesz-e a jegyzetelési rendszered.

A rendszernek jövőállónak és megbízhatónak kell lennie.

Rengeteg dologra kell figyelned ahhoz, hogy ennek esélye legyen teljesülni. Pár közülük:

Ha a jegyzetek csak egy helyen léteznek, akkor már nem megbízható a rendszer.

Mi van, ha a tároló eltűnik, ellopják, stb.? Nekem ilyen téren a legmegrázóbb és legtanulságosabb élményem az volt, amikor jópár évvel ezelőtt Párizsban egy pár arc “meggyőzőtt” arról, hogy náluk jobb helyen lesz a táskám, mint nálam. Ezzel a fő probléma az volt, hogy a laptopom ÉS a backup vinyóm is a táskában volt, online mentésem pedig negyedannyi sem volt, mint amennyi kellett volna, hogy legyen. Hasonlóképpen: nem túl gyakran fordul elő, hogy egy házba villám csapjon bele. De ha igazán számít, hogy megmaradjanak a dolgaid, ezekre a katasztrófahelyzetekre is fel kell készülnöd!

A jegyzetek szinkronizálása a különböző eszközök között automatikus és megbízható kell, hogy legyen.

Az előző pontból adódik, hogy valahogy meg kell oldani az eszközök közötti szinkronizálást és a biztonsági mentést. A legtöbb jegyzetelési rendszer esetén az eszközök közötti szinkronizálás az a pont, ami a legtöbb fejfájást okozza. Legelőször itt merülnek a fizetős megoldások, és minél több eszközön akarod használni a jegyzeteiet, ez annál fájdalmasabb tud lenni. (Pl. a Dropbox és hasonló szolgáltatók is előszeretettel korlátozzák a használható eszközök számát az ingyenes vagy kisebb csomagokban.) Azt meg kell még jegyeznem, hogy sokszor egészen profinak tűnő cégek sem tudják hibátlanul megcsinálni a szinkronizációt, ami miatt akár adatokat is veszthetsz szerencsétlenebb esetben! (A Day One nevű díjnyertes naplóalkalmazással voltak olyan tapasztalataim régebben, amikor annyira lassan és döcögősen ment a szinkronizáció, hogy jobbnak tartottam továbblépni a platformjukról.) Még az olyan nagy cégek, mint a Google vagy az Apple szinkronizációs lehetőségeivel is vannak kisebb-nagyobb problémák időnként.

Mindenesetre, úgy kell a szinkronizálást kiválasztani, hogy ne merülhessen fel olyan probléma, amit a meglevő technikai képességeiddel ne tudnál kényelmesen megoldani. Ha szoftverfejlesztő vagy, és azt mondod, neked tökéletesen megfelel az, ha Git-tel mented a jegyzeteidet valahova, szerintem az is lehet egy megfelelő út… de azt azért kérdezd meg magadtól, hogy elviseled-e a problémákat, amit okozhat a választott megoldás. (Például, tényleg annyira kényelmes lenne egy buszmegállóban állva git pull-olni és konfliktusokat feloldani? 😀 )

Én egy szinkronizálási megoldást csak akkor tudok jónak elfogadni, hogyha nem próbál meg túlságosan sok mindent a színfalak mögött eldugva csinálni és ad lehetőséget a beavatkozásra. Eleget láttam már hibázni ezeket a cuccokat ahhoz, hogy ne próbáljak vakon bízni bennük. A következő feltételeknek teljesülése esetén tudok nyugodt lenni:

• Ha ad szelektív szinkronizációt - egyáltalán nem biztos, hogy mindig minden eszközről ugyanazokat szeretném szinkronizálni.
• Ha látom, hogy szinkronizálás közben mi történik, úgy, hogy nyilvánvaló, hogy melyik eszközről jött melyik adat. (Ezt veheted úgy is, hogy ha nincs rá lehetőség, hogy az eszközeidet elnevezd, vagy ha nem látszik a rendszerben, hogy az adott eszköznek mi a neve, az a rendszer valószínűleg megbukott ezen a vizsgán.)
• Ha később is látom, hogy mi történt szinkronizálás közben. (Sync history.)
• Ha (legalább pár napig / változatig visszamenőleg) vissza lehet nézni egy fájl korábbi állapotait, és ha szükséges, vissza lehet állni rájuk. Jópár furcsa helyzetben sikerült már ezzel megmentenem adatokat.
• Ha a törölt információkhoz hozzá lehet még férni egy darabig. Így, ha nagyon félrement valami, még mindig van egy utolsó esélyem, hogy vissza tudjam hozni.
• Ha lehet a szinkronizálás mellett biztonsági mentési megoldásokat is használni. Elfogadom én azt, hogy nehéz tökéletes szinkronizálást építeni, csak hagyják, hogy csináljak külön mentéseket is biztos, ami biztos. (Pont ezért nem favorizálom azokat a szoftvereket, amik az egészet úgy próbálják megoldani, hogy kizárólagosan az Apple iCloud-ját használják – na de mi van, ha pont az iCloud-dal lesz a gond?)

Ha a jegyzetek úgy vannak tárolva, hogy egy másik tárolóba mozgatásuk problematikus, akkor már nem megbízható a rendszer.

Könnyen beleszaladhatsz ebbe például, ha a cég, ahol tárolod a jegyzeteidet, nem ad megfelelő formátumban exportálási lehetőséget. Attól függetlenül, hogy lehet exportálni, még semmi nem garantálja azt, hogy a kapott adatok használhatóak is lesznek: például hiába van export lehetőség, ha nem tudod az anyagaidat tovább használni a szoftver hiányában…

Nagyon sokat segít ebben a problémában, hogyha a jegyzeteket nem valami egyedi zárt formátumban tárolja a szoftver, hanem olyanokban, amikkel más szoftverek is el tudnak boldogulni. Többek között ezért is kötöttem ki az olyan szoftverek mellett, amik egyszerű szöveges formátumokat (pl. Markdown-t) használnak.

Záró gondolatok

Ha sikerül egy olyan jegyzetelési rendszert kialakítanod, ami nagyjából tudja a fentieket, az már bőségesen elegendő ahhoz, hogy a jegyzeteid hosszútávú pozitív változást tudjanak kifejteni az életedben. Ez sok olyan lehetőséget adhat, amit eddig nem voltál képes elérni: javulhatnak a tanulási képességeid, jobban megtalálhatsz összefüggéseket, jobban odafigyelhetsz a számodra fontos emberekre és így tovább. Nyilván mindig lesz mit fejleszteni ezeken a rendszereken, de az, amit felvázoltam feljebb, megadja azt az “elég jó” alapot, amire hosszú távon hagyatkozni lehet.

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a cikket. Ha már sikerült eljutnod idáig: nem lenne kedved megosztani, hogy te hogyan állsz ezzel a jegyzetelés dologgal? Mi jelenti a legnagyobb nehézséget számodra a jegyzetelésben? Hálás lennék, ha leírnád akár lejjebb egy kommentben, vagy akár egy privát üzenetben 🙂