Az előző postban mutattam egy rövidke mixet, ennek a létrejöttéről írnék még egy pár szót, ami érdekes lehet, főleg ha fontolgattad már saját mixek készítését, vagy esetleg még csináltál is egy párat.

Minden alkalommal, amikor új zenei irány felfedezésébe fogok, a legnagyobb problémámat az jelenti, hogy eléggé konzisztens zenéket találjak ahhoz, hogy összeállítást lehessen belőlük csinálni. Itt a mixelhetőség elérése elég nehéz, mert hacsak nem nagyon standard elektronikus zenei irányokba mész, hamar ráfuthatsz arra, hogy elég nagy BPM szórással kell dolgozni. A mostani esetben azokból a japános zenékből, amiket elkezdtem összeszedni, olyan 90 darabot válogattam ki három főbb hangulati irányban, és mind a három hangulatban gyakorlatilag a teljes BPM palettát (80-150) sikerült lefedni, ami kezdésképp… nem olyan szuper hír! 😀 El is vette kicsit a kedvemet, aztán végül egy szigorúbb válogatással jöttek ki azok a számok, amik a mixbe kerültek - mondhatni, az egyszerűbb esetek kerültek ide. Úgy saccolom, hogy még 4-5x ennyi zenét kéne feldolgoznom (azaz kéne találnom olyan 400-500 kellemes számot), hogy legyen komolyabban esélyem válogatni.

Miután sikerült letisztázni-összepróbálgatni a számokat, végülis viszonylag gyorsan kialakult a mix, bár itt adódtak a következő kellemetlenségek, hogy

• nem sok esélyem volt értelmes hangnempárokat találni,
• mivel ezekből a számokból sokszor eleve nem készül hosszú, rendes intro-outro részekkel rendelkező változat, kénytelen voltam elég meredek átmeneteket csinálni.

Főleg ezeknek köszönhetőek a mix elején levő durvább váltások, aztán a vége felé már egy kicsit normalizálódik a helyzet: ott már tudtam hosszabb átúsztatásokat csinálni, bár akad egy-két félig disszonáns közöttük, de talán szórakoztató módon. 😀

Maga a mix Ableton Live-ban készült. A hangszínszabályzásról mondanék egy pár szót, mert azt nem a hagyományos 3 EQ-s technikával csináltam, hanem kicsit kísérletezőbb jelleggel:

• Összedobtam egy “transition filter”-nek keresztelt, egy potméterrel vezérelhető eszközt, ami egyszerre vág mélyet és magasat; a low pass + high pass filterek frekvenciáit állítja a poti.

• Emellett használtam a DJMFilter-t, ami egy hasonló egy potis cucc, viszont középponton semleges, felfele tekerve a mélyet, alulra tekerve a magasat vágja. Ingyenesen letölthető, például innen tudod beszerezni. Ezzel az eszközzel EPROM “How I Play” videójában találkoztam - érdemes megnézni, van benne egy pár érdekes trükk.

A mixhez mindösszesen ezt a két darab potmétert, meg a hangerőszinteket állítgattam, valahogy így:

(Na jó, még van egy-két pont, ahol magának a klipnek a fade-jét is használtam, de azt nem használtam sokat, és a hangerő automatizációval teljesen ki is lehetne váltani őket.)