Elég sokáig egy 17”-os Macbook Pro-t használtam, mint személyes gépem. Elégedett voltam vele, mert ahhoz képest, hogy 9 éves modell, a teljesítménye általános felhasználásra, zenélésre még így is bőven megfelelt. (Elég jól fel volt bővítve, 16 Gb RAM, SSD, ahogy azt kell.) Igen ám, de ezek a laptopok se tökéletesek: valószínűleg a nem tökéletes hűtési rendszer miatt a videókártya chip hajlamos “lemászni az alaplapról”. (Azaz: elengedni egy-két érintkezést.) Ezt csak egy elég körülményes, ún. BGA reflow technikával lehet visszaimádkozni működőképes állapotba. Egy ilyen körön már túl voltam, de még egyszer nem biztos, hogy megérte volna nekifutni…

Ezek után érthető módon eléggé kiborultam, amikor május környékén, egy kellemesnek induló délutánon, mikor éppen online játszottunk volna a barátokkal, egyik pillanatról a másikra a GPU feladta a harcot, és a fő személyes gépem hirtelen használhatatlanná vált. Be se lehetett bootolni már. Na, mit csináljon ilyenkor az ember? Olvass tovább, ha kíváncsi vagy a megfejtésemre 😉

Ha ismered a Mac-eket (vagy igazából, akármilyen Apple terméket), jól tudod, hogy őszintén szólva… mocskos drágák. “Magamnak tuti nem vennék újat”, gondoltam, de azért valamennyire elfogadtam ezt, mert eddig elég jó példányokat fogtam ki belőlük, ahol a minőség első ránézésre még eléggé okénak tűnt. Meg ott volt a rengeteg tapasztalat, ami mutatta, hogy zenei munkában is, szoftverfejlesztés terén is csomó vesződségtől kímélhetem meg magam, ha maradok a macOS-nél. Na de így, hogy saját zsebből kellett ezt a problémát megoldani, az ár-érték arány miatt hamar kérdőjel került az egészre… Nem tudtam, mit kellene csinálnom. Vegyek egy használt Macbook-ot? Azok, amiket be lehetett volna szerezni, nem lettek volna jók a Firewire-ös hangkártyámhoz, és a meglevő SSD-met se tudtam volna használni velük. Asztali Mac terén még rosszabb a helyzet, arról nem is beszélve, hogy tökéletesen felesleges lenne egy iMac…

Minden számolgatás után arra jutottam, hogyha 250 eFt körül szeretném tudni ezt megoldani árhatékonyan, az egyetlen opcióm az, ha építek egy Hackintosh-t. Korábban is szemeztem már ezzel a lehetőséggel, de elég mágikusnak tűnt a dolog, úgyhogy egy masszív utánajárás indult el, hogy lássam, mennyire lehet stabil a végeredmény. A legjobb tippeket a Dortania nevű kezdeményezés szolgáltatta, az ő buyers guide-juk volt az egyik legfontosabb input.

Hardver konfiguráció

A végén a következő konfiguráció mellett állapodtam meg:

• Asus Prime Z390M-Plus. Ez egy nem túl nagy / drága Z390-es alaplap, ami főleg azért érdekes, mert mostanában a Z390 tűnik az egyik legjobb választásnak chipset terén Hackintosh-hoz. Akkor, amikor elkezdtem összevadászni a cuccokat, a Dortania még a Z370-et ajánlotta a Z390 helyett, de Z370-ből már alig lehetett beszerezni értelmes opciókat a magyar piacon. Reddit-en Hackintosh körökben mindenhol ódákat zengtek a Z390-ről, úgyhogy végülis meg mertem lépni. (Mostanra már a Dortania is nyugodt szívvel ajánlja ezt a chipsetet, főleg, ha ASUS vagy Gigabyte alaplapon van.)

  

• Intel Core i5-9400F. Bár egyre jobban alakul a Hackintosh helyzet AMD-vel, egy pár dolog még nem igazán működik jól (Adobe cuccok, zenecuccok egy része…), szóval nem akartam kockáztatni, maradt az Intel. Nem egyszerű megtalálni most a leginkább árbarát Intel procit, így maradt ez a 9400F, amiben ugyan le van tiltva a videókártya és nincs HyperThreading, de azért mégis csak 9. generációs, és a 6 mag elég kellemes teljesítményt nyújt - simán veri a munkához használt Macbook-omat.

• 16 Gb RAM. Az alaplap + processzor konfig 128 Gb-ig(!) el tud menni egyébként.

• Saffire Pulse RX 570 8 Gb. Ez volt árhatékonyság szintjén a legnagyobb tanulság. Van egy csomó review ugyanis arról, hogy az 570 és az 580 hogyan teljesít, és sokszor az 580 lényegesen jobb fényben tűnik fel. De ezeknél a review-knál általában az 570-es 4 Gb-s változatát mérik! Annál a review-nál, amit találtam a 8 Gb-s típusokról, lényegesen kisebb különbség adódott (pl. egyszámjegyű FPS különbségek). Ha azt nézed, hogy ezt az alig valamit 12 eFt áron adják, hamar kiderül, hogy nem biztos, hogy érdemes az 580-ra menni!

• “Egyebek”: 500 Gb-s Samsung 860 EVO (SATA) kiegészítésképp, egy 600 W-os Thermaltake táp (talán elment volna 500 W-al is, de jobb a békesség), meg egy kellemes Cooler Master ház. Processzorhűtésre eleinte a gyári hűtőt használtam, aztán a zaj meggyőzött, hogy igenis akarok erre költeni, úgyhogy végülis egy Scythe Mugen 5 PCGH Edition lett belőle (innen is köszi Kovának az ajánlást!) Ez a cucc lényegesen javította a viszonyunkat a géppel, ugyanis rendkívül halk 😂

  

Szoftveres setup

Nem akarok nagyon mélyen belemenni a technikai részébe a setupnak itt (úgyis teljesen hardverfüggő a beállítás), de ami nagyon lényeges, hogy az OpenCore-ral, meg a Dortania-féle OpenCore útmutatóval sikerült egy kvázi vanilla felállást elérni, amit mindennapos szinten nem tudok megkülönböztetni egy igazi Mac-től. macOS Mojave fut rajta (köszi, nem kérek a Catalina-ból…), cukin egy 5K-s, 2019-es iMac-nek képzeli magát és minden zenecuccom tökéletesen megy vele - az igazából már évek óta totálisan nem támogatott, Firewire-ös Focusrite Saffire-t is beleértve. Pusztán a játékok kedvéért kapott még a vas dual boot-tal egy Win 10-et, ahol szintén minden tökéletesen pörög.

Extra tippeknek a következőket mondanám:

• Mindig legyen az EFI beállításokról egy biztonsági másolatod, nehogy a nagy finomhangolgatásban bootolhatatlanná váljon a rendszer…
• Ha akarsz dual boot-ot, ajánlják, hogy külön lemezen legyen. Én részben ezért vettem egy extra SSD-t. Amúgy az OpenCore-os bootloader minden további nélkül, szépen be tudja indítani a Windows-t is. (Mondjuk elég vicces, hogy a Windows is látja a hack-ek egy részét így, pl. az alaplap típusát nem ASUS-nak, hanem acidanthera-nak látja - ez az OpenCore-on dolgozó arc neve… Amennyire tudom, ez a teljesítményt érzékelhető módon nem befolyásolja, úgyhogy nem is foglalkoztam vele.)

Végeredményben…

…sikerült egy tökéletesen használható “Mac”-et összerakni kb. 280 eFt-nyi összegért cserébe, amin minden, amit akarok, tökéletesen fut. Ezt a folyamatot azért mindenkinek nem merném ajánlani, de ha van elég türelmed olvasni, bütykölni, akkor nem fog problémát okozni. Az összeválogatás nekem 2-3-szor annyi időt simán elvitt, mint maga az install - de ha sikerül jó alkatrészeket összeszedni, onnan már viszonylag könnyű a dolog!