The World Ends with You. Ha van DS-ed, adj neki egy lehetőséget. Győzzelek meg? Square Enix. Ez már nem indul rosszul, ugye? Azért nem Final Fantasy klónról van szó (hála az égnek). Ez a játék nagyon laza, nagyon japán, kihasználja a DS adta lehetőségeket és iszonyat jóféle története van. Hosszú idő után az első olyan játék, ahol egy kicsit volt kedvem beleélni magamat. Gamespoton úgy jellemezték a sztoriját, hogy egy kis Mátrix és egy kis Battle Royale. Erős képregénygrafika. Olyan zenék, hogy egyből kaptam le az OST-t hozzá… A karakterekről nem is nagyon beszélek, inkább játsszatok, szórakozzatok jól a beszólásokon, figyeljétek, mennyire hatékonyan ÉS szépen lettek megoldva a szereplők, mennyire él az egész világ benne ahhoz képest, hogy ez mégiscsak egy DS játék…

Tulajdonképpen ennyire kiforrott DS játékkal nem is nagyon találkoztam. Már maga a játékmechanikája is megér egy misét, hát még amikor elkezd mozogni a kezed alatt. Egy csomó olyan technika van benne megvalósítva, ami “szabványért” kiált - például az, hogy minden egyes csata előtt beállíthatod FINOMAN, hogy milyen nehézségi szinten akarsz játszani - hogyha keveset vállalsz, keveset kapsz, ha túlhajszolod, hamar halsz. Ez a nehézségi szint + droprate kombináció gondoskodik róla, hogy pörgesd a játékot előre… Arról nem is beszélve, hogy párhuzamosan két karaktert kell irányítani. Ezt nem lehet normálisan leírni, látni kell!

Teljesebb beszámoló akkor, ha végigtoltam. Addigis hajrá Neku!