Bájos ötletek. Eddig is kedveltem a Nintendo DS-t, de minél többet nézegetem, egyre inkább. Egy “csodakártyával” gyakorlatilag kimerítené a PDA-igényeimet (ld. DSOrganize), sőt… a DSLinux-szal egészen mókás. Nem kell csodákat várni tőle, de már így is hatalmas, hogy pofátlanul lehet vele ssh-zni például. (Mondjuk talán nem ártana, hogyha a DSLinuxba idővel bekerülnének olyan luxusjellegű csomagok, mint pl. Emacs, Midnight Commander, bash, more, less,… :D lehet, hogy túl nagyok az igényeim.)

Az egyik DS-es rajzolgatóprogramból érdekes ötletet kaptam arra vonatkozóan, hogy egy touchpad alaphibáit hogy lehet kihasználni nyomásérzékelésre. Ugyanis a DS habár nem tud nyomásérzékelést, de van szoftver, ami megoldja. (Jó, persze, hogy butább, mintha… de akkoris: van.) Valami olyasmi lehet a háttérben, hogy összefüggés van a nyomás erőssége és a generált hibák tartományai között és ezt gyönyörűen vissza lehet forgatni helyes koordináta+nyomás formába. (ui.: “állatoknak” nem ajánlott, nem hinném, hogy erre lenne kitalálva a DS tapipadja… “it prints money”, de attól még rosszul mutat, ha átdöföd a stylussal. xD )