Minden egyes nap ér valami meglepetés. Mindig. Néha kisebb, néha nagyobb… de attól függetlenül mindig megkapom. Ma is csak kapkodtam a fejemet. Hirtelen furán komoly lett ez az élet nevű játék. Mintha megszorozták volna az egészet tízzel. Tetszik, de azért perzseli a talpam. Néha egy picit el is sodor az ár, de azért élvezem. Mindig mindent meg kell oldani. És meg is lehet.

Kezdek hinni benne, hogy nincs lehetetlen, csak olyan, ami nem célszerű…