A Pronovix és én

Mint ahogy azt már bizonyára tudod, az elmúlt két hónapot nagyrészt Szegeden töltöttem: a Pronovix Hungary csapatával dolgoztam együtt. Aztán elég sok minden történt, amiről lehet, hogy jobb, ha tudsz, ezért úgy döntöttem, megosztom veled ezt a pár sort…

Én is - és a Pronovix is - főképp a Drupal nevű tartalomkezelő rendszerrel kapcsolatos fejlesztésekkel foglalkozunk. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy „gombokat nyomogatunk, amitől működik az Internet”: weboldalakat építünk, fejlesztünk. Erről a Drupal nevű rendszerről, amit erre a célra használunk, írtam már, és valószínűleg rengeteget lehet majd hallani tőlem a témában később is. A lényeg az, hogy nagyon komoly weboldalakat lehet vele összerakni úgy, hogy ne tartson túl sok ideig a fejlesztés, sokat tudjon a kész weboldal és használható legyen hosszútávon is.

Ha beszélgettünk korábban, adódhatott a kérdés, hogy mégis miért mentem le Szegedre? Váci srác vagyok, eddig ha szükség volt rá, főképp a környéken, esetleg Pesten mozogtam informatikai dolgokban, szóval ez egy eléggé durva váltás volt… A Pronovix viszont kiemelkedik a hazai Drupal-os cégek között, így hát abban a tudatban mentem le Szegedre, hogyha valahol, akkor ott biztosan meg lehet kapni mindent, amit egy igazán komoly Drupal-os cégtől vársz.

Ezalatt a két hónap alatt rengeteg dologgal foglalkoztam, amivel korábban még nem volt alkalmam. Volt benne dokumentálástól kezdve a oldalépítési munkán keresztül az egyedi fejlesztésig minden, ami kell…

Az egyik weboldalban például a Drupal-t egy kapcsolatkezelő rendszerrel, a CiviCRM-mel kellett összeillesztenünk. Itt Ákossal dolgoztam együtt ezen a körülbelül oroszlánszelídítéshez hasonlítható feladaton. Az igazi kihívást az jelentette, hogy a CiviCRM-es adatokat szerettük volna a Drupal-os Organic Groups csoportokkal szinkronizálni. Emiatt sokszor előfordult, hogy a CiviCRM fejlesztők segítségét is igénybe kellett vennünk, ugyanis ez a funkció finoman szólva nem lett 100%-osan kitesztelve a részükről… Viszont roppant kedves segítségre találtam az IRC csatornájukon annak ellenére, hogy épp gőzerővel kellett dolgozniuk az újabb fejlesztéseken.

Dokumentáltam a Brightcove videó modult a Drupal.org-on, ez volt a beugró feladatom a Pronovix-ben. Emlékszem, itt még rengeteg kérdőjel volt a fejemben - ez volt az első alkalom, hogy a „nagy” Drupal oldalon volt alkalmam közreműködni és a Drupal 7-tel is itt ismerkedtem meg komolyabban. Foglalkoztam némi modulfejlesztéssel is: írtam egy kicsi, nagyon egyszerű modult egy külső webes szolgáltatás eléréséhez, amivel egy külföldi orvosi hálózat híreit lehet megjeleníteni a Drupal-ban.

A legnagyobb falat, amin ezalatt a két hónap alatt dolgoztunk, egy komoly dokumentációs weboldal összeállítása volt. Itt Drupal 7-tel, Context + Omega + Delta kombóval, Book, Media, Views stb. modulokkal állítottunk fel egy oldalt. Kellett írnom hozzá egy modult, ami képes arra, hogy a kliens által korábban használt dokumentációt az új rendszerbe átmozgassa. Volt itt XML feldolgozás, tisztítgatás (SimpleXML-t használtam), aztán az egész a Batch API segítségével landolt be a Drupal-ban… Jópár száz oldalnyi tartalomról van szó, keresztlinkekkel és olyan felépítéssel, ami persze, hogy némi átalakítást igényelt ahhoz, hogy a Drupal-ban használható lehessen :) Egy csomó tapasztalatot szereztem ezalatt - például azt, hogy ki kell tanulni a Migrate modul használatát, ami pont erre a célra való. (Ezt a szoros időkeret miatt akkor nem mertem meglépni.) Sokat beszélgettünk közben Skype-on az angol ügyfelekkel is - itt bizony el kellett tudni magyarázni, hogy mi miért működik majd úgy, ahogy… Persze nem voltam egyedül, Kristof, Márti, Gergő és Tamás mind kivették a maguk részét a munkából. Egészen biztos vagyok benne, hogy jópár pillanatot nem fogok elfelejteni :) Ha mindez nem lett volna elég, a többiekkel együtt én is részt vettem a szegedi Szabad Szoftver Konferencián - erről az előadásról még később fogok írni.

Szóval, miért is kerültem vissza Vácra? A Pronovix nem az a munkahely, ahol 60-70%-os teljesítmény „elég”. Megpróbálják belőled kihozni a maximumot, amihez teljes szív és elkötelezettség kell - amit nem biztos, hogy egy magamfajta srác „alig pár kilométerre” a párjától, a családjától és a barátaitól gond nélkül tud nyújtani, a megoldások pedig csak késtek és késtek… Sokáig tartott rájönnöm, hogy mit hogyan is kellene csinálni és nagyon hálás vagyok mindenkinek, hogy eljuthattam idáig.

Az elmúlt két-három hetet azzal töltöttem, hogy megpróbáltam elképzelni magamat és azt, hogy mit is szeretnék az életemtől. Még soha nem foglalkoztam ezzel annyira komolyan, mint most - és nem is éreztem, hogy annyira szükséges lenne, mint most… De átgondolva mindent, látok reményt, méghozzá nem is keveset - és boldog vagyok.

Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített a szegedi életben - örülök, hogy egy ilyen profi csapat része lehettem. Mindenki mutatott, tanított valami olyat, amit nélküle nem biztos, hogy meg tudtam volna tanulni: kitartást, nyugalmat, gyorsaságot, igényességet, összpontosítást; azt, hogy miért is fontos az, hogy ténylegesen nyitott legyek… És végül, de nem utolsó sorban azt is, hogy mit jelent az, amikor egy cég nemcsak dolgozni-dolgoztatni akar, hanem hozzátenni valamit ehhez a világhoz. Köszönöm nektek.

…nem csak visszajöttem; az, aki visszajött, több, mint aki elment.