Mostanában

Sokan arra használják a blogjukat, hogy mindenféle panaszkodással töltsék meg. Nekem ilyen jellegű célom nincsen, inkább figyelemfelkeltő eszköznek használom általában; lásd, ha valami közérdekű mondanivalóm van, akkor megpróbálom leírni úgy, hogy mindenkinek a hasznára váljék és így tovább.

Néha az ilyen, amúgy konstruktív postok is képesek megtelni panaszkodással. Megpróbálok néha magyarázkodni. Nem tudom ugyan, hogy minek, de azért megpróbálom, hátha segíti a megértésemet a dolog.

Fogalmam sincs, mióta mondogatom, de ez egy kemény időszak számomra most. Ezzel nem tudok mit kezdeni. Nem tudok ott lenni egy csomó helyen, ahol szükség lenne rám. Nem tudok ott lenni egy csomó helyen, ahol csak szimplán szeretnék ott lenni. Nem tudok eleget foglalkozni egy csomó emberrel, akivel szeretnék. Nem tudok eleget foglalkozni a zenéléssel sem. Akinek van valamilyen konstruktív jellegű ötlete arra, hogy mégis hogyan lehetne ezt az időszakot ép ésszel megúszni úgy, hogy át is menjek mindenből, szeretettel várom egy beszélgetésre.

Erősen változnak a dolgok. Nem tudom, hogy számomra miket tartogat az elkövetkező időszak, de mindenesetre elhatároztam, hogy amennyire tőlem telik, a lehető legjobban végigcsinálom a negyedik félévet. Ebben benne van nagyon sok kellemetlen dolog is, például az, hogy nem nagyon érzek átmenetet az előző vizsgaidőszak meg a mostani szorgalmi időszak között…

Ha valaki kapcsolatban akar lenni velem, az megtalál. Annyira nem szoktam eltemetni magamat, hogy ne így lenne.