Tanuljunk webfejleszteni, de tényleg

Olvasgatni jó. Nemrég találtam egy kisebb csomag technikai jellegű doksit webfejlesztéshez, ami több mint valószínű, hogy jót fog tenni - van benne minden, ami kellhet hirtelenjében: design, HTML, CSS, PHP, JavaScript és így tovább. Ami a leginkább meggyőző bennük, hogy pl. nem a tipikus mentalitással állnak hozzá a HTML-hez, hogy itt van ez, meg ez, meg ez, meg ez, aztán legózzál és vagy jó lesz, vagy nem. Az egyik doksi kifejezetten arról szól, hogy mi kell ahhoz, hogy egy weboldal ne csak szép legyen, hanem helyes is. Hogyan legyen olvasható mobileszközökön meg az olyan cuccokon, amiket a vakok használnak netezésre; hogyan érjük el, hogy a böngészők egységesen jelenítsék meg az oldalt, milyen szabványt használjunk validáláskor, ilyenek. Tartalmazza az ismertebb hack-eket, workaround-okat, mit miért használjunk és miért ne: pl. az rendkívül tetszik, ahogy nekiáll bemutatni a tartalom és a külalak szétválasztását…

Azt mondja a könyv írója, hogy a webfejlesztés eddigi történetében a legnagyobb hack az volt, amikor valaki kitalálta, hogy 0 pixeles vonalvastagságú táblázatot használ képek és tartalom pozicionálására. Meg kell mondanom, csak most döbbentem rá, hogy ez engem mennyire zavart. Végülis teljesen igaz az, hogy a HTML alkalmatlan arra, hogy megfelelő külalakot hozzunk létre - és erre való a CSS… Erre jónéhányan teljesen magától értetődően veszik azt, hogy egy logikai egységet használjunk formázásra. Ez rossz, ez kellemetlen. Ha átalakítjuk a designt, magát a kész adatot (vagy az azt összerakó PHP-t) kell módosítani, ráigazítani az új külsőre, ahelyett, hogy egyszerűen módosítanánk a stíluslapját az oldalnak. Tiszta mazochizmus. Szeressétek a CSS-t, a DIV taget, használjátok a logikai tagolásokat, szabaduljatok meg az elavult, rosszul implementált, nemszabványos tagektől (FONT tag, távozz tőlünk…) és a W3C validátor vezessen utatokon. Ámen.