Helyzetjelentés lelkivilágon innen és túl

…be vagyok gubódzva, “nem vagyok olyan mint régen”?

Minden bizonnyal. Van még valaki, aki meg tudná mondani, milyen is volt az a “régen”?

Formálódnak a gondolataim. Ez lenni jó. Van egy stabil értékrendem, vannak céljaim, vannak álmaim, vannak ötleteim… Nem tudom ki volt az, aki kitalálta, hogy “teher alatt nő a pálma”, mindenesetre most nagyon úgy néz ki, hogy minimum az elkövetkezendő 5 évemet ennek jegyében fogom eltölteni. Egyáltalán tudok még másképp élni? … Felmerült már jópárszor bennem, hogyha nem lennének problémáim, gyorsan generálnék magamnak valamit, ami feldobja ezt az egészet egy picit.

Valahogy úgy alakult, hogy tartozom a világnak, de ő is tartozik jócskán. Ezt még jódarabig így fogjuk játszani. (Addig, amíg így érzem, addig vannak rendben a dolgok.) Mivel tartozom a világnak? … Produktummal. Valamivel, ami visszacsillan az emberek szeméből, ha rámnéznek… Lehet, hogy sose fogom úgy érezni, hogy sikerült elérnem valamit, mert mire elérem az egyik célt, addigra a szemem már egy távolabbit figyel. Van ilyen is.

Egyedül én tehetek róla, hogy most úgy érzem magamat, ahogy érzem; ez nem feltétlenül jó, sőt pár órával ezelőtt pl. igen rossz volt, de ez az állapot is szükségszerű. Egyedül én tehetek arról is, ha úgy érzem, hogy egyedül vagyok… és fogalmam sincs, mikor jutok el arra a szintre, hogy elengedjem ezt magamtól. Talán most épp azért vagyok egyedül, hogy később ne kelljen. (Igen, bonyolult. Nem kell megértened a gondolkodásomat, de azért megpróbálhatod. Hátha sikerül.)

Meglepődöm én saját magamon is. Nincs mit csodálkozni ezen… Tulajdonképpen amióta elkezdtem a “felnőtt” (ugyanmár…) életemet folyamatosan csodálkozom ezen a százszor is megcsavart, illogikusnak tűnő, de mégis rendezett világon, ahol mindenki betartja a játékszabályokat, amiket teremtett magának.

Vannak megérzéseim. Majd meglátjuk, igazam lesz-e. Amúgy se túl divatos jósolgatni informatikus körökben…

Pár embernek azért a figyelmébe ajánlom: lehet velem beszélgetni. Nem lett belőlem azért még olyan automata, ami kajából meg innivalóból biteket csinál. Nem vagyok benne biztos, hogy az MSN-féle “élő”beszélgetésekre (amik félig halottak) most képes vagyok. Szeretem én a face 2 face módot is. Most talán nagyobb szükségem van erre, mint mindenféle bithalmazok bámulására. De pl. levelet is szívesebben olvasgatnék néha (elektronikusat is). Azt Te is, meg én is jobban át tudjuk gondolni. Ismerhettek már annyira, hogy könnyedén rá lehet engem venni naphosszat tartó filozofálgatásra is…