Ajánlgatok nektek némi trekket, hogy mosoly formázza át megfáradt arcotokat :))
Van itten ilyen hogy Alex Smoke - Never Want To See You Again (Slam remix). Mocorgósan indul és végig az is marad, csakhogy szép kis melankolikus dallamocska / vokál épül rája jól. Aranyos, mondjuk nem tudom, hogy partyban feltenném-e (igényeljétek ha teccik aztán eldöntöm ;) )…
Adott egy olyan trekk is, ami olyan, mintha valami nagyon ósulis házzene lenne, de nem annyira az, viszont kellemesen kevés a vokál és meg van szabadítva a felesleges sallangoktól, dubdubdub. Ez Jesse Rose & Domu - Knock/Knock. Néha azért meg van csavarva, hogy mókásabb legyen és az is.
Kijött egy feldolgozás egy általam eléggé favorizált régebbi (igencsak régebbi :D ) zenére, nem nagyon nyúlt bele a tag de jobb is. Kraftwerk - Aerodynamik-ra követett el Facu Cruz egy Intro RMX nevű utánérzést. Baba, jobb ízlésű progisok + őrültek + klasszikus-hívek biztos szeretni fogják.
Van itt egy Margot - Autonno nevű lemezke is. Őszintén szólva eléggé kíváncsi voltam, hogy tudják-e tartani a szintet a Torch után, mert azon a két Extrawelt remix picit odab@szott (Digweednél is mixlemez-zene lett)… Nem kellett kellemetlenül csalódnom. Az Original Pepe Remix-e kellőképpen fűtött és mocorgós, jól használható eszköz partyban is, de nekem mégis a Giana “Robot” Dub-ja áll közelebb a szívemhez. Utóbbi kellemesen basszus-alapú, picit prüntyögős téma, némi pluck, semmi túlzásba vitt agresszíó. Hanem ez a Sweatshop remix nem nagyon nyerte el a tetszésemet, picit fröccsöntött műanyag sláger lett… pont az eredeti hangulat rovására :S
Nálam az utóbbi időszak egyik legaranyosabb lemeze cím közelébe került Patrick Chardronnet - Eve By Day-ének remixlemeze. Az eredeti is nagyon kedves kis trekk ám, de a kedves Lazy Fat People tag Ripperton, nomeg a jó öreg Fairmont külön-külön tettek róla, hogy ez a lemez jó ideig a kezem ügyében maradjon. (És tényleg, ebbe is be kellene - és szerintem előbb-utóbb be is fogok - ruházni vinyl formában). Ha elsőre elő kellene kapnom a lemeztáskából, valószínűleg Ripperton remixben tenném fel, mert jó és szép is (nem parkett-zene, elszállásnak viszont perfekt). Ha nem feltétlenül erre kellene, akkor Fairmont remixe a nyerőbb, picit jobban meg van tépve, viszont annyival dinamikusabb is. Ha ráadsz egy kis tempót akkor igen szépen rá lehet építeni mocorgósabb trekket is… A lemezt viszont igazán egyedivé az utolsó trekk teszi, amit ismét Ripperton követett el. Na ezt csak egy igen érdekes partyban tudnám feltenni, de nem is ez a lényeg. Kb. olyan elvetemültséget képzelj el, mint az MFA - Difference It Makes-en a Fungle Fix elborulás (ami pl. jóval 140 BPM felett volt)… Na ez most egy szimfonikus remix. Ennyi elég is szerintem :D Nagyon szép, gyönyörű és intelligens. Minden borulásra hajlamos arcnak hevesen ajánlott.
Egy teljesen no comment alapú lemez az új Petter EP is. Ha nincs meg, csinálj magaddal valamit, de hirtelen… Jó, az oké hogy van ez a Some Polyphony téma amit már mindenki várt mint a Megváltót, de azért a lemez másik oldala is megérdemel egy pár szót. Igen jó tool / szállós / a_jóisten_se_tudja_mi az Untight nevű alkotás is. Valahogy megragadt a playlistemben :DD A Less Exciting pedig szép és szállós és néhol picit 8 bit :) Egyszóval kötelező darab az egész.
Csak hogy legyen valami őrültség is, előállt a drágalátos S.I. Begg is egy remixlemezzel. Botz Botz - Take A Walk-ra követett el egy régisulis 4/4-et, őrültség a köbön. Nem tudom milyen arcot vágnék, ha valami elvetemült idióta feltenné ezt egy partyban :D Ez ilyen Switch szintű dolog, csak jóval haladósabb és simább (értsd: nincs annyira szanaszét törve meg szabdalva). A másik, talán még bolondabb feldolgozás Lamb - Gabriel-re készült. Ez eléggé brék és igen alapos. Szanaszét vokóderezett vokált, erősen ütemezett pad-et meg vonósokat találsz benne bőven. Kellemes darab, szóval nem rossz, nem rossz! [Bár ezt se fogom tudni felrakni sehol…]
No ez egy masszív ajánló volt, indzsoj. :DDDDD