Depeche Mode - The Darkest Star (Holden RMXek)

Depeche Mode - The Darkest Star (Holden RMXs)
Depeche Mode - The Darkest Star (Holden RMXs)

Érzékeny pontom volt ez a lemez már régebben is, úgyhogy most lenni nagy-nagy hepi hogy végre itt van a kezemben (jobban mondva most ott csücsül a lemezeim közt, közvetlenül Nathan Fake - Drowning In A Sea Of Love előtt)… Holden remixek. Nem nagyon kellene többet mondani, nem is igen tudok… :)

Hangulatra nagyon egyben van az egész lemez. Ahhoz a zenéhez tényleg illik a fekete bakeliten fekete címke, apró, fehér betűkkel. Semmi csicsa, csak a legszükségesebb infók. Magáról a zenéről? Van a remix oldal. Holden barátunk érdekesen és jól építgeti maga alá a Mode alapokon fekvő instrumentális részt; 3 perc is eltelik, mire ráindítja a vokált (nagyon tudatos…). A dob meg a finoman túlhajtott szinti alapoz és fokoz végig, az egész számra olyan lebegésszerű hangulat jellemző. A szám csúcspontja úgy hat perc környékén van és alaposan kitartja, szóval egy perced van, hogy feltegyél rá valamit, ami egyáltalán megállja a helyét egy ilyen track után. Nem egyszerű feladat…

Valamiért én a dub oldalt is nagyon szeretem. Nem ma volt a napja, hogy először meghallgattam, eléggé fokozatosan nőtt a szívemhez. Túl sok mindent nem találsz az eredetiből, az is inkább a vonós téma… Ez is a végén kezd el darálni, de itt több esélyed van a jó keverésre, mint a vokálos oldalon. Nagyon jó… Nem is igazán tudom, hogyan írjam le a hangulatát. Valahogy így lehetne megfogni: ettől rájössz, hogy élsz.

Holden még mindig Holden és szerintem az is marad. Nem tudom, hogy ő meg Nathan mivel tudja ennyire szétcsavarni a vezérlést egy adott zenén belül (Nathannál sejthetően Ableton is van a háttérben, élőben úgyis arról nyomja, láthattuk az A38-on is)… Meg ezek a torzítók is… No komment :)