Helló Prezi

Bejelenteni valóm van: a mai naptól kezdve a Prezi csapatát igyekszem erősíteni full stack developerként. Egy elég izgalmas felvételi folyamaton vagyok túl (már az is eléggé tanulságos volt); ma volt az első napom hivatalosan, bár még nyilván el fog tartani egy darabig amíg belelendülök a dolgokba :)

Blogfelújítás

Aki figyeli ezt az oldalt, az megszokhatta, hogy időről időre elegem lesz abból, hogy milyen szoftvert használok, és újracsinálom az egészet :D Ez most egy ilyen Hexo.io alapú cucc lett.

Ez a harmadik nagyobb változatunk. Az első még (az azóta már megboldogult) Freeblog-on futott, a második egy WordPress volt, most meg átmegyünk statikus blogmotorra.

Vannak fontos változások is. Töröltem egy pár olyan bejegyzést, amik igazából inkább nekem szóltak, mint nektek. Nem akartam kinn tartani olyan dolgokat, ami túlságosan negatív, mert - bár az a rész is hozzám tartozott - úgy érzem, ma már nincsen jelentőségük. Akkor meg minek? Igyekeztem törölni minden olyan dolgot, ami felesleges lehet. Inkább kevesebb minden legyen kinn, de azok legyenek értelmesek, és lehetőség szerint kevésbé változékonyak… :D

Nem az én hibám!

Ha akkor másképp történt volna, akkor teljesen máshogy alakult volna minden, most sokkal előrébb tartanék.

Vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor úgy tűnik, hogy tényleg csak mások jószándékán vagy a puszta szerencsén múlik az, hogy mi történik velünk. Van némi bajom ezzel.

Ha valami rosszul sül el, én általában nagyon nehezen tudom elhinni azt, hogy valami 100%-ig tőlem független dolgokon bukott el és egyáltalán nem volt rá befolyásom. Inkább feltételezem, hogy én rontottam el valamit. Mondhatod erre azt, hogy tépelődő típus vagyok; nem állnál messze az igazságtól (bár sikerült már ránevelnem magam arra, hogy idejében véget vessek a tépelődésnek). Sokszor olyan esetekben is feltételezem, hogy én hibáztam, amikor nem lehet bebizonyítani, de tudod mit? Jobb így! Így legalább el tudok jutni addig a pontig, ahonnan őszintén azt mondhatom: ennyit tehettem és nem többet. Az, hogy másra hárítsam a felelősséget a saját hibáim számbavétele nélkül, egyszerűen elfogadhatatlan. Hogyan hibáztathatnék bárkit / bármit is úgy, hogy azt se tudom, én mi mindent tehettem volna még?

Van, hogy ez az egész hozzáállás kérdése: sokszor eldönthetetlen, hogy miattunk vagy rajtunk kívül álló tényezők miatt siklottak félre az események. Szerintem könnyebb, ha úgy veszed, valahol hibázhattál te is.